Atelier 801
Atelier 801 
| Könyv kedvelők *-* |
 Antikati  « Citoyen »
| | ||
Antikati
Profil
Derniers messages
Tribu
| Cattitude « Censeur »
| | ||
| Hellóó^^ Az én kedvelt könyveim, sorozataim: George Orwell: 1984  1988-ban kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen. Emily st. John Mandel: Tizenegyes állomás  A Lear király bemutatóján a címszereplőt játszó színész, Arthur Leander szívinfarktust kap, de halála szinte senkinek sem tűnik fel: ez az éjszaka ugyanis arról lesz híres, hogy ekkor szabadult el a világ legpusztítóbb járványa. Élete és elmúlása azonban láthatatlan szálakkal köti össze képregényrajzoló exfeleségét, Mirandát, a mentősnek tanuló Jeevant és a halálát végignéző gyerekszínész Kirstent, aki húsz évvel később az Utazó Szimfónia nevű vándortársulattal együtt próbál fényt vinni az egymástól elvágott, túlélésért küzdő közösségek életébe. „Mert életben maradni nem elég.” Ez a társulat, és egyben a könyv mottója is. A halott színészhez kötődő alakok egymásba szövődő múltján és jelenén keresztül látjuk a végzetes éjszakát, a civilizáció törékeny szépségét, és az új világot, ahol mindig van, aki tovább vigye a fáklyát. David Safier: Pocsék karma  Kim Lange tévébemondónő életének legboldogabb napján megnyeri a Német Televízió Díját. Sajnos azonban ugyanazon a napon egy orosz űrállomásról levált roncs maga alá temeti, és a halálát okozza. A túlvilágon fejére olvassák bűneit: elhanyagolta a lányát, megcsalta a férjét, összességében túl sok rossz karmát gyűjtött be élete során, így valódi megértésre nem számíthat. Büntetésül hangyaként születik újjá, és ahhoz, hogy feljusson a reinkarnációs létrán, egy nagy adag jó karmára is szüksége lesz… Az „átmeneti hangyaság” után elhízott sültkrumpli-árusként tér vissza az életbe. Épp időben ahhoz, hogy megakadályozza legjobb barátnője és volt férje egymásba szeressenek… |
| Cattitude « Censeur »
| | ||
| Agatha Christie: Tíz kicsi néger  Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak? A bűnügyi regény koronázatlan királynőjének talán legjobb, leghíresebb művét tartja kezében az olvasó. Egy szó. IMÁDOM <3 "Tíz kicsi néger éhes lett egyszer; s vacsorázni ment, Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc. Kilenc kicsi néger későn feküdt le, s rosszat álmodott, Egy el is aludt másnap, s nem maradt, csak nyolc. Nyolc kicsi néger sétára ment egy szép kis szigeten, Egy ott is maradt örökre, s így lettek heten. Hét kicsi néger tűzifát aprít, gyújtóst hasogat, Egyik magát vágta ketté, s már csak hat maradt. Hat kicsi néger játszadozik a kaptárok között, Egyet megcsíp egy kis méh, és nem marad, csak öt. Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét, Egyik bíró lesz a végén, s marad, csak négy. Négy kicsi néger tengerre száll, és egy piros lazac Egyet lépre csal, bekapja, s csak három marad. Három kicsi néger állatkertben jár, egy nagy medve jő, Egyet keblére ölel, és így marad kettő. Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd, Egyik pecsenyévé sül és nem marad, csak egy. Egy kicsi néger magára hagyva, árván ténfereg, Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek..." |
Hatsuone  « Citoyen »
| | ||
| Bellukaa « Citoyen »
| | ||
Saszaraa a dit : Olvastam már, nekem is nagyon tetszett. A filmváltozatot pedig végig nevettük a nővéremmel.. Nem volt benne semmi vicces, a színészek alakítása miatt. Legutóbb a Szerethetetlen című könyvet olvastam, még télen.. Könyvtárból kölcsönöztem ki anno, azóta beszereztem mind a három kötetét. Még csak az elsőt olvastam el, de eddig nagyon tetszik. A többihez eddig nem volt hangulatom, de mindenképpen elfogom olvasni a folytatást. A borítója nagyon megtetszett, mikor megláttam az első gondolatom az volt, hogy nekem ezt el kell olvasnom. Kicsit féltem attól, hogy majd rossz kedvem lesz tőle, de sokkal inkább kikapcsolt, az írónő könnyed írásstílusa miatt. Mikor nyomasztó lett volna, a romantikus szál enyhítette ezt. A szereplők könnyen szerethetőek, mikor pedig a rossz fiúkról volt szó.. Egyszerűen hányingerem lett. Igaz, talán a Seth-Booker-Cole páros a tökéletesnek mondható személyiségük miatt eléggé irreális. Az egyetlen negatívum, hogy az elején kicsit nehezen indultak be az események, nem igazán történt semmi. Továbbra sem volt egy akcióban gazdag könyv, de az érzelmeiben kárpótolja az olvasót ezek hiányától. |
| Cattitude « Censeur »
| | ||
| Bellukaa, a tíz kicsi indián? Azon fel voltam háborodva, annyira elütött a könyvtől, ráadásul a színészek pocsékak voltak D: Komolyan, így elrontani a kedvenc krimimet D: Amúgy. Most olvastam George Orwell-től az Állatfarmot.  Orwell 1943/44-ben írott műve – amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr . Jones Major-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig – Minden állat egyenlő – érdekesen módosul… Nekem nagyon tetszett. |
| Bellukaa « Citoyen »
| | ||
| Antikati « Citoyen »
| | ||
| Cattitude « Censeur »
| | ||
Chikazechan  « Citoyen »
| | ||
| Cincinke02 « Citoyen »
| | ||
 |
Pillangeger  « Citoyen »
| | ||
| Hatsuone « Citoyen »
| | ||
| Pillangeger « Citoyen »
| | ||
Buzaadel  « Censeur »
| | ||